A készpénzállomány optimális címletösszetétele
A készpénzben történő fizetések zavartalan lebonyolításához a bankjegyek és érmék olyan optimális összetételére van szükség, amely megfelelően igazodik az adott árrendszerhez- és struktúrához.
A megfelelő címletek szerinti összetétel a készpénz-forgalom zökkenőmentesebb lebonyolítását szolgálja, mérsékelheti a forgalmi költségeket, illetve könnyítheti a készpénz-feldolgozás, -készletezés és megsemmisítés terheit.
Mivel a készpénzben történő fizetések száma évről-évre emelkedik + az infláció miatt az egyes bankjegyek és érmék képviseleti értéke, vásárlóereje állandóan csökken, így a készpénznek mindenkor a nagyobb címletek váltására alkalmasak darabszámban kell rendelkezésre állnia.
A különböző címletek iránt személyes preferenciák, szokások is kialakulhatnak (pl.: fizikai tulajdonságuk miatt, súly, átmérő, rajzolat, más érmékhez vagy bankjegyekhez való hasonlóság).
A címletek összetételének meghatározása a jegybankok számára még mindig fehér folt, ezért általában utólag - gyakorlati kiigazítással - történik.
Decimális rendszer: ha minden soron következő címlet kétszerese az előzőnek. Pl.: 1-2-4-8- stb.
Bináris-decimális hármasok módszere: 1-2-5, 10-20-50, 100-200-500, stb. Ilyen a magyar címletrendszer is.
Szakemberek véleménye szerint egy tipikus valutának:
- valamilyen szimmetriát kell mutatnia: legalább 6 érme és 6 bankjegycímlettel kell rendelkeznie
- célszerű továbbá, ha egy érme és egy bankjegycímlet azonos névértékű (ezt nevezik bankjegyérme határnak)
Az Euro aszimetrikus, mert 8 érméből és 7 bankjegyből áll bankjegy érmehatár nélkül.
Magyarország készpénzstruktúráját elsősorban a nemzeti sajátosságok, az inflációs folyamatok, az átlagjövedelmek jelentős emelkedése és a fogyasztási szokások együttesen határozzák meg.